Ruvdna lotnahuvvo 1991

Gonagas Olav lei Norgga Gonagas su áhči, Gonagas Haakon VII,  maŋŋil, čakčamánu 21. beaivvi rájes 1957 gitta iežas jápminbeaivái, diibmu 22.20 ođđajagimánu 17. beaivvi 1991.  Go son jámii Kongsseterenis olggobealde Oslo, lei son 87 jagi boaris, ja lei máilmmi boarráseamos monárka.  Dan eahkeda go son jámii, ja čuovvovaš beivviid maŋŋá su jápmima, bohte duháhiid mielde olbmot Šloahta olggobeallái muittašit Gonagas Olav ja čájehit iežaset jeđđehusa Gonagasbearrašii. Šloahta olggobeallái divve lieđit ja čuovggat.

Gonagas Harald lea máŋgga dilálašvuođas čájehan ahte son lea giitevaš álbmoga doarjaga ovddas:

Dat ahte nu eatnagat serve ja čájehedje midjiide stuora jeđđehusa, attii dakkár dovddu ahte Norgga álbmot lei min fárus oktasaš morrašis. Oassádallanprotokollat miehtá riikka, čuovggat ja dat ollu dearvuođat mat ledje Šloahttašiljus, liggejedje ja jeđđejedje min dieid váddáseamos beivviid. (Ođđajagisárdni 1991)

Gonagas buvttii almmolaš dieđáhusa dan birra ahte Gonagas Olav lea jápmán earenoamáš Stáhtaráđis Šloahtas gaskaija áiggi. Ođđajagimánu 18. beaivvi doalai Gonagas Harald vuosttaš sártni gonagassan,  gos son muittašii áhčis ja bivddii álbmoga doarjaga dan doibmii mii dál lei su ovddabealde.

Gonagas Olav hávdáduvvo

Gaskavahku ođđajagimánu 30. beaivvi čuovui stuora olmmošveahka Gonagas Olav su maŋemus vuoiŋŋadanbáikái.  Hávdádeapmi lei Oslo Duopmogirkus, ja lei bisma Andreas Aarflot  guhte sárdnidii. Maŋŋá hávdesártni girkus, fievrreduvvui gistu  Akershus latni Šloahttagirkui, gos vitkkan čađahuvvui. Dasto biddjojuvvui Gonagas Olav Gonagaslaš Mausoleumii vuoiŋŋadit, iežas eamida báldii.

Gonagas lea jápmán – Ellos Gonagas

Go Gonagas jápmá, de váldá su maŋisboahtti gonagasdoaimma badjelasas seamma čalbmeravkaleamis. Das vuolgá ge dat cealkka Gonagas lea jápmán- Ellos Gonagas. Muhto dan čuvvot maid ollu áššit maidda leat seremoniijat čadnojuvvon, main deháleamos lea dat ahte Gonagas dahká váli Vuođđoláhkii. Gonagas Harald ja Dronnet Sonja válljiiga maid diktit iežaideaskka sivdniduvvot Nidarosdomenis, seamma láhkái go Gonagas Olav.

Gonagasa váli dahkan

Ođđajagimánu 21. beaivvi 1991 dagai Gonagas Harald váli Stuoradiggái Vuođđolága § 9 vuođul. Váli dahkan dáhpáhuvai allaáiggálaš seremoniijain Stuoradikkis. Stuoradiggepresideanta Jo Benkow logai Gonagas Olav jápmindieđáhusa, ovdal go Gonagas dagai váli:

«Mun lohpidan ja vuortnun ahte áiggun ráđđet gonagasriikka Norgga riikka konstitušuvnna ja lágaid mielde, nu duođai go Ipmil buot veagalaš ja buotdiehtti mu veahkeha!»

Son válddii seamma válgasániid go su áhčči ja áhči áhčči  Alt for Norge.

Sivdnádallan

Gonagas Harald ja Dronnet Sonja oaččuiga sivdnádallama Nidarosdomenis geassemánu 23. beai vvi 1991.

Ođđa gonagasa leat sivdnádallan juo 1163 rájes, muhto dalle dat lea leamaš oassi ruvdnemis. Muhto Gonagas Haakon VII ja Dronnet Maud leigga maŋemus gonagasbárra mii ruvdnejuvvui Norggas –  1906:s.   Oanehis áiggi dan maŋŋá váldojuvvui ruvdenparagráfa eret Vuođđolágas.  Go Gonagas Olav šattai gonagas, de biddjojuvvui ruvdnenseremoniija sadjái sierra sivdnádallanseremoniija 1958:s.  Gonagas Harald ja Dronnet Sonja čuovvoleigga dien árbevieru.

Maŋŋá sivdnádallama mátkkoštii Gonagasbárra logi beaivvi miehtá Lulli-Norgga. Jagi maŋŋá čađaheigga soai 22 beaivásaš mátki njealji davimus fylkkain. Diet vierru, ahte čađahit diekkár mátkki, lea leamaš juo gaskaáiggi rájes,  dalle go gonagasat galge  máidnojuvvot iešguđet ge diggebáikkiin miehtá riikka.