Rådhuset
9046 OTEREN
Vuosttamuš dáiddár guhte fárre Lásságámmái, lea Joar Nango, guhte riegádii Áltái 1979. Son gevaha viesu áigodaga ođđajagemánu 2.-10. b. Dán artihkkalis don sáhtát lohkat eambbo Nango barggu ja orruma birra Lásságámmis.
Joar Nango |
Vuosttamuš dáiddár guhte fárre Lásságámmái, lea Joar Nango, guhte riegádii Áltái 1979.
Joar lea mázelaš sogas, ja bajásšaddan Álttás ja Moldes. Son lea oahpu ožžon NTNU:s Troanddimis, muhto orru dál Berliinnas. Doppe son lea gearggaheamen iežas diplomabarggu arkitektuvrras. Su bargu lea dutkat ođđa-áigásaš sámi lanja, ja das lea gaskaboddasaš namman ”Sámi arkitektuvra”
Ná Nango ieš dadjá iežas barggu birra:
Mo boares sámi árbevierut ja ođđa-áigásaš sámi identitehta sáhttet suddat oktii ja hábmet ”Ođđa-áigásaš sámi lanja”? Maŋimuš áiggi son lea jođašan Sámis ja dutkan dárkilit sámi arkitektuvrra dan hámis mas dat odne lea. Mun lea dutkan golbma sierra suorggi; sámi árbevirolaš arkitektuvrra, ođđa-áigásaš sámi orrundili, ja sámi institušuvdnaarkitektuvrra dan hámis mas dan odne deaivvahit.
Mu dutkamušat leat dolvvodan mu ee. Troandimii, Mázii, Guovdageidnui, Gáivutnii, Tromsii, Bodedjui, Girkonjárgii, Kárášjohkii, ja dál fas Ivgobahtii. Árabut dán geasi mun jođašin maid Kanádas ja dutken davvenuorta-amerihkálaš Mi´kmaq nammasaš čeardda orrundili. Mun galledin buohkanassii 7 sierra reserváhta, ja čohkkejin ávdnasiid mat šadde ávkin go buohtastahtten álgoálbmotarkitektuvrraid ođđa-áigásašvuođain ja árbevieruiguin.
Bargui gullet golbma oasi; installašuvdna, mátkeválddahallan ja beroštusgihpa (fanzina) mas geahčadan ovddas guvlui ja govahalan fáttá ”sámi arkitektuvrra”.
Installašuvdna:
Installašuvdna ceggejuvvo Galleri KIT nammasaš báikái Troandimii. Dat ráhkaduvvo persovnnalaš unna lanjažin mas lean skoađastan iežan jurdagiid ja válddahallamiid barggu olis. Struktuvra čájehuvvo unna čájáhusláses ieš gálliris. Duot guokte nuppit barggut čájehuvvojit duon namahuvvon lánjas.
Mátkeválddahallan:
Matkeválddahallama lean ođasmahttán govaiguin, jurdagiiguin ja dutkamiiguin duoin mátkkiin maid lean čađahan maŋimuš jahkebeali. Dasa maid gullá prošeaktačilgehus barggus maid čađahan dolain ja muohttagiin, go dat lea bargobádji (workshop) maid galggan jođihit Girkonjárggas sámi nuoraid várás. Dat šaddá leat oassi dálášdáiddafestiválas mii čađahuvvo árrat guovvamánus dán jagi.
Beroštusgihpa (fanzina):
Gihppagis šaddet leat sárgumat ja máŋggalágan designkonseapttat ođđa-áigásaš ja boahtteáigásaš sámi orrunčovdosiid várás. Dáinna gihppagiin mu ulbmil lea leaikkain ja beroštahtti vugiiguin searvat divaštallamii das mii sámi arkitektuvra lea dahje sáhttá leat. Dan divaštallamii mun doaivvun dađistaga eanet sámiid beroštit searvat.
Go lean Ivgobađas ja Lásságámmis, de áiggun álggahit fanzina-barggu. Doaivvun sáhttit vissui skeŋket ovtta gihppaga go dat gárvána.
Munnje lea stuorra gudnin beassat orrut Lásságámmis. Oaivvildan ahte dát viessu lea beroštahtti dutkamuš munnje dan barggus maid lean čađaheamen. Musge (nugo ollu eará nuorra sámiinge) som så mange andre unge samer) leat nana čatnasat Áillohažžii ja su dáiddalaš bargguide. Doaivut lea ahte mu áigi dás sáhttá addit munnje ollu moktaga prošektii mainna dál barggan.